A legjobb NAS hálózati tárolók 2026-ban

NAS hálózati tároló kiválasztása

A NAS (Network Attached Storage) kiválasztása kezdőknek nem mindig egyszerű. Mint minden adathordozónál, itt is a legfontosabb szempont a tárolókapacitás, amely a NAS-nál a lemezek méretén túl a számukat is magában foglalja.

Ne feledkezzen meg a sebességről, amelyet nemcsak maga a készülék (főként a memória és a processzor) és a lemezek, hanem a hálózati kapcsolat is befolyásol. Érdemes figyelni az adatvédelmi lehetőségekre, amelyeket a RAID funkció biztosít.

Mi az a NAS hálózati tároló

A NAS hálózati tároló (az angol Network Attached Storage rövidítése) olyan okos lemezes rendszer, amellyel az adatok az interneten át tárolhatók és szinte bárhonnan elérhetők. Emellett a fájlok biztonságáról is gondoskodik, és ez nem merül ki a jogosulatlan hozzáférés elleni védelemben. Más adathordozókhoz képest ráadásul csökkenti az adatvesztés kockázatát műszaki hiba esetén.

NAS és hordozható meghajtók

Adatok tárolására és szállítására a leggyakrabban használt eszközök az USB-pendrive-ok és a hordozható külső meghajtók. Ezek fizikai jelenlétet igényelnek: a tárolt adatokhoz csak akkor lehet hozzáférni, ha a készülék éppen kéznél van.

NAS esetén viszont elég, ha van hálózati kapcsolat. Maguk a lemezek otthon maradhatnak, az adatok mégis bárhonnan elérhetők, ha a távoli hozzáférés be van állítva.

A NAS előnye az is, hogy hatékonyabban védi az adatokat lemezhiba esetén, a mentések pedig automatizálhatók. Az utolsó nagy előny a nagyobb tárolókapacitás, mind a pendrive-hoz, mind a külső meghajtóhoz képest.

Hátrány viszont, hogy a NAS drágább, az üzemeltetése pedig bonyolultabb.

NAS és felhő alapú szolgáltatások

A NAS-hoz hasonlóan a felhőtárhely is az interneten át elérhető tér. A különbség az, hogy a felhőtárhely nem a miénk, csak bérelhető, ezért rendszeres díj jár érte, a NAS pedig egyszeri beruházás, legfeljebb a bővítéshez kell további lemezt vásárolni. Hogy melyik jön ki olcsóbban, az a tárolt adatmennyiségtől és a használat hosszától függ.

A NAS a felhős tárhelyekkel ellentétben teljes mértékben saját kézben van, méret- és felhasználási korlátok nélkül. Nem kell attól sem tartani, hogy a szolgáltató egyszer megszünteti a szolgáltatást. A NAS beállítása és karbantartása viszont teljesen a tulajdonos feladata.

Használat szempontjából a kettő hasonló; mondhatjuk, hogy a NAS tulajdonképpen egy saját üzemeltetésű felhőtárhely. Nagy előny, hogy más funkciókat is ellát, és sok további eszközzel együttműködik.

Sok NAS képes a felhőszolgáltatásokkal is együttműködni. Így az adatok még nagyobb biztonság kedvéért távoli szerverre menthetők, sőt akár bérelt tárhely is használható saját lemez helyett.

Most már világos, hogyan működik a NAS, és hogyan a felhő.

Otthoni NAS összeállítása

Saját NAS kialakításához a következők kellenek:

• 1)
  NAS készülék
• 2)
  Lemezek
• 3)
  Hálózati kapcsolat
• 4)
  Esetleg további csatlakozók

NAS készülék

A NAS maga egy lemezek befogadására szolgáló készülék. Minden funkciót ez biztosít, a hálózati csatlakozástól a teljesítményen át a kiegészítő szolgáltatásokig. Saját tárhellyel azonban nem rendelkezik, a lemezeket be kell helyezni. A NAS szervert általában üresen árulják, a lemezeket külön kell megvenni. Vannak azonban kivételek: egyes csomagok már gyári lemezekkel érkeznek.

Lemezek

NAS-hoz használhatók a hagyományos HDD és az SSD lemezek vagy kifejezetten NAS-rendszerekhez gyártott modellek.

A kifejezetten NAS-hoz tervezett lemezeket folyamatos üzemre szánják, ezért általában hosszabb az élettartamuk, ami itt a legfontosabb szempont. Kínálatuk szűkebb, és jellemzően nagyobb, terabájtos kapacitásban kaphatók. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni, hogy a lemez CMR technológiájú-e, mert az SMR (zsindelyes rögzítésű) lemezek RAID-ben lassú újraépítést okozhatnak.

A HDD és az SSD közül legtöbbször az olcsóbb HDD a jó választás. Lassabb ugyan az SSD-nél, a NAS-nál azonban ez többnyire nem számít, mert a hálózat amúgy is korlátozza a sebességet. Kicsit hangosabb is, cserébe megbízhatóan működik. Az SSD előnye a gyorsaság és a csendes működés, ára viszont egységnyi kapacitásra jóval magasabb. Gyorsítótárként (cache) is használható.

Akár HDD-t vagy SSD-t, akár kifejezetten NAS-lemezt választ, mindegyik esetben célszerű, hogy a lemezek azonos kapacitásúak legyenek. Eltérő méretű lemezekkel a RAID-ben a kisebb lemez szabja meg a használható kapacitást, bár egyes rendszerek ezt rugalmasabban kezelik.

Hálózati kapcsolat

Az adatok eléréséhez a NAS-nak hálózathoz kell csatlakoznia; távoli eléréshez pedig mindkét oldalon kell internet. A hálózati tároló kétféleképp csatlakoztatható:

• 1)
  Kábellel
• 2)
  Vezeték nélkül

Az ethernetkábeles (LAN) csatlakozás stabilabb, gyorsabb, biztonságosabb és gyakrabban használt megoldás. A kábel átviteli sebessége legyen elegendő, hogy ne fogja vissza az egész rendszert.

Wi-Fi-re támaszkodva olyan útválasztó kell, amely nem korlátozza a NAS-t. Érdemes, ha támogatja a 2,4 és 5 GHz-es sávot, és természetesen az eszközök sebességének megfelelő átviteli sebességet is biztosít. Előre nézzen utána, hogy a NAS támogatja-e a vezeték nélküli csatlakozást. Sok NAS-nak nincs beépített Wi-Fi-je; egyes modellekhez USB-s Wi-Fi-adapter csatlakoztatható, de a kábeles kapcsolat jóval megbízhatóbb.

Távoli hozzáférés és biztonság: a NAS-t ne tegye közvetlenül elérhetővé az internetről, vagyis ne nyisson portokat a routeren, mert a támadók és a zsarolóvírusok gyakran a nyilvánosan elérhető NAS-okat veszik célba. Távoli eléréshez használja a gyártó biztonságos átjáró-szolgáltatását vagy VPN-t, és kapcsolja be a kétlépcsős hitelesítést.

Csatlakozók és további portok

Hogy az adatátvitel egyszerűbb legyen, és a fájlokat ne kelljen több eszközön át mozgatni, a NAS készülékek csatlakozókkal is el vannak látva.

Leggyakrabban USB-portot használnak pendrive-ok és külső meghajtók csatlakoztatására; okostelefonokkal és más elektronikával is jól együttműködik. Egyes NAS-ok eSATA-porttal is rendelkeznek, amelyet főként hordozható meghajtók csatlakoztatására használnak.

Lemezhelyek száma

A lemezhelyek száma megmutatja, hány lemez fér a készülékbe. Az egyszerűbb típusokban 2–4 hely van, a fejlettebbek 6, 8 vagy több lemezhelyet kínálhatnak. Természetesen minél nagyobb a készülék, annál nagyobb és nehezebb, általában drágább is, cserébe nagyobb teljesítményt és több funkciót nyújt.

Kaphatók olyan készülékek is, amelyeket egyetlen lemezhez terveztek. Ezek többnyire nem ajánlottak, mert a hálózati kapcsolaton kívül a NAS lényegi funkcióit nem tudják nyújtani, például a bővíthetőséget és a lemezhiba elleni védelmet.

Vásárláskor mindig ellenőrizze a kompatibilis lemezek méretét, hogy beférjenek a készülékbe. Nézze meg különösen, hogy a készülék 2,5 vagy 3,5 colos lemezekhez készült-e. Néha mindkettő használható.

Lemezkapacitás

A NAS által kezelhető legnagyobb tárhelyet összkapacitásként adják meg, vagyis a behelyezett lemezek kapacitásának összegét (nem az egyes lemezekét). Ezt terabájtban (TB) jelölik. Otthoni használatra általában elég néhány terabájt. A professzionális típusok céges adatokhoz és nagyobb igényekhez több tíz vagy száz TB-ot is kínálhatnak. Az összkapacitásból a RAID miatt csak egy rész használható.

• 1)
  1 TB = 1000 GB

Teljesítmény (processzor, memória, olvasási és írási sebesség)

Ahogy fentebb szó volt róla, az otthoni NAS hardveresen egy készülékből és lemezekből áll; működéséhez nem kell számítógép, a teljesítményét maga biztosítja. Akárcsak a számítógépnél, itt is igaz: minél bonyolultabb, igényesebb műveleteket végez, annál nagyobb teljesítmény kell hozzá. A gördülékeny működésért elsősorban ezek felelnek:

• 1)
  Processzor
• 2)
  Memória (RAM)

Processzor (CPU)

A NAS-ok processzorai két fő családba tartoznak. Az ARM alapú típusok olcsók és keveset fogyasztanak, egyszerű fájltároláshoz és mentéshez elegendők, a virtualizációt és a videók hardveres átkódolását azonban általában korlátozottabban támogatják. Az Intel és AMD (x86) processzorok erősebbek, jobban elbírják a Docker-konténereket, a virtuális gépeket és az átkódolást. Vásárláskor a PC-khez hasonlóan elsősorban a magok számát és az órajelet érdemes nézni. Egyszerű használathoz általában két mag elég. Filmek lejátszásához vagy bonyolultabb műveletekhez (például Plex átkódolás) legalább négymagos processzor ajánlott, az átkódolásnál sokat számít a hardveres videógyorsítás is. Közepes feladatokhoz az ideális órajel 2 GHz körül van, egyszerűbb otthoni NAS-nál kevesebb is elég, nagyobb terheléshez viszont jól jön a magasabb.

Memória (RAM)

A RAM a NAS-okban ugyanolyan jellemzőkkel rendelkezik, mint a számítógépekben. A legfontosabb paraméter a memória mérete gigabájtban kifejezve. Otthoni használatra általában 1–2 GB elég, de nagyobb rendszereknél (sok felhasználó, snapshotok, virtualizáció) jól jön a 4–8 GB, a profi típusoknál ennél jóval több. Egyes NAS-okban a memória a gyári értéknél nagyobbra bővíthető. További paraméter a memória generációja, azaz a DDR-verzió. Az újabb NAS-ok többségében DDR4 van, az olcsóbbaknál azonban még előfordul DDR3 vagy beépített memória.

Olvasási és írási sebesség

A nagy teljesítményű készülék, a gyors lemez és a gyors hálózat sem ér semmit, ha a NAS nem tud gyorsan olvasni és írni. Ez az adat főként nagy fájloknál fontos, vagy ha a NAS-t egyszerre több ember használja, ami tipikusan a cégeknél fordul elő.

Az olvasási sebesség általában magasabb az írásinál, mert egyszerűbb művelet. Az olcsóbb NAS-ok 1 Gbit/s-os hálózati csatlakozása a gyakorlatban nagyjából 110–118 MB/s átvitelt enged, ennél gyorsabb lemezek ezen a kapcsolaton többnyire nem hoznak előnyt, mert a többletet nem lehet kihasználni. A 2,5 gigabites (2,5GbE) csatlakozás nagyjából 280 MB/s-ig, a 10 gigabites több mint 1000 MB/s-ig is elmehet, de ezek az értékek a tárolórendszer többi elemének sebességétől is függnek.

RAID

A meghibásodás elleni védelmet, amelyről fentebb már többször szó volt, a RAID funkció biztosítja. Az adatok védelme mellett egyes RAID-szintek felgyorsíthatják az egész tároló működését.

Az elv egyszerű: a lemezkapacitás egy része a védelmet szolgálja. Emiatt a NAS-nak több lemezre van szüksége, amelyek kapacitása nem használható ki teljesen. Általában minél több lemez áll rendelkezésre, annál nagyobb védelem vagy gyorsulás érhető el. A RAID-szinteket számokkal jelölik. A leggyakoribbak:

• 1)
  RAID 0: az adatokat a rendszer több lemezen osztja szét (striping, azaz csíkozás). Redundanciát nem nyújt: ha egy lemez meghibásodik, az összes adat elveszhet. Előnye, hogy gyorsítja a működést. A JBOD (a lemezek egymás utáni összefűzése) ettől eltérő megoldás.
• 2)
  RAID 1: tükrözés. Az adatok két lemezre kerülnek egyszerre. Megbízhatóan véd egy lemez meghibásodása ellen, mert a teljes tartalom megvan a másikon, az olvasást pedig kissé gyorsíthatja. Hátránya, hogy a kapacitás fele használható.
• 3)
  RAID 4: a lemezek egyike az úgynevezett paritásadatokat (hibajavító kódokat) tárolja. Ha a paritáslemez hibásodik meg, az adatlemezeken lévő adatoknak nem esik bajuk. Ha az egyik adatlemez hibásodik meg, a többi lemezből és a paritáslemezből a hiányzó adatok újraszámolhatók. A RAID 1-gyel szemben így csak egy extra lemez kell, nem a duplája. A paritáslemez azonban jobban terhelt, ezért gyorsabban kopik, az írás pedig lassabb a paritásszámítás miatt. A gyakorlatban ritkán használják.
• 4)
  RAID 5: legalább 3 lemez kell hozzá. Az adatok és a paritás a lemezeken elosztva tárolódnak. Egyetlen lemez meghibásodása ellen véd, és csak egy extra lemezre van szükség. A RAID 4-gyel szemben a terhelés egyenletesebb. Az olvasás gyors, az írás kicsit lassabb.
• 5)
  RAID 6: a RAID 5-höz hasonló, de a paritást két lemezre osztja el, így két lemez egyidejű kiesését is kibírja. Legalább 4 lemez szükséges hozzá. Az olvasás gyors, az írás lassú, lassabb a RAID 5-nél is.
• 6)
  SHR (Synology Hybrid RAID): a Synology saját megoldása, amely a hagyományos RAID-nél rugalmasabban kezeli az eltérő kapacitású lemezeket, így a nagyobb lemezek többletterülete nem vész kárba. Más gyártók hasonló, saját megoldásokat kínálnak.

A bemutatott RAID-szintek kombinálhatók is, így több szintű rendszerek jönnek létre. A RAID 10 például a 0-s és az 1-es szintet ötvözi, a RAID 50 az 5-ös és a 0-s szintet. Az ilyen összetett megoldások a szintek előnyeit igyekeznek egyesíteni, de a hátrányokat nem mindig szüntetik meg, például a kapacitásveszteséget vagy az írási sebességet illetően. Fontos: a RAID nem helyettesíti a mentést. Lemezhiba ellen véd, de a törlés, vírus vagy tűz ellen nem. Az adatokról ezért érdemes a 3-2-1 szabály szerint mentést készíteni: három másolat, két különböző adathordozón, egyikük külső helyszínen.

Szünetmentes tápegység (UPS): a NAS általában éjjel-nappal működik, ezért érdemes mellé szünetmentes tápegységet is venni. Az áramkimaradás írás közben károsíthatja a RAID-tömböt, az UPS pedig időt ad a rendezett leállásra.

A NAS szerver további funkciói

A NAS elsődleges feladata az adatokhoz való hozzáférés biztosítása. A modellek jó része azonban szerverként is működhet, például webszerverként, adatbázis-szerverként, FTP-szerverként, médiaszerverként vagy felhőszerverként. Néha IP-kamerák központjaként is szolgál.

A hardver mellett a gyártó saját operációs rendszere is számít (például Synology DSM, QNAP QTS). Ez adja a fotómentést, a fájlszinkronizálást, a kamerarendszert és a mentési alkalmazásokat, amelyek sok felhőszolgáltatást kiválthatnak. Érdemes megnézni, milyen alkalmazásokat kínál a választott gyártó.