Shortolás: Hogyan működik és mire érdemes odafigyelni?

Mi az a shortolás

Mielőtt belevágnánk a témába, tisztázzuk, mit értünk shortolás alatt. A shortolás (más néven rövidre eladás) olyan kereskedési stratégia, amelyben a befektető az árfolyam – vagy más eszköz értékének – csökkenéséből próbál profitálni egy adott eszköznél. Nem csak részvényeket lehet shortolni; ide tartozhatnak például a nyersanyagok és devizák, derivatív ügyletek (pl. határidős ügyletek vagy opciók) és kötvények is.

Short kereskedés során a befektető – jellemzően – olyan eszközt ad el, amelyet nem saját tulajdonként birtokol. Az eszközt kölcsönzi egy harmadik féltől, tipikusan egy brókertől, amellyel a rövidre eladásra megállapodást köt. A befektető arra számít, hogy a kölcsönzött eszköz ára esni fog, és ezt kihasználva később alacsonyabb áron visszavásárolja ugyanazt az eszközt, így zárja a pozíciót. A különbség az eladási és a visszavételi ár között lesz a befektető nyeresége (vagy vesztesége).

A shortolás gyakrabban alkalmazott stratégiának számít gazdasági visszaesések vagy piaci bizonytalanság idején, amikor sok vállalat eredménye gyengül – ezért a részvények rövidre eladása ilyenkor különösen gyakori lehet. Fontos azonban észben tartani, hogy a shortolás kifejezetten kockázatos; ha az eszköz ára a várt esés helyett kontrollálhatatlanul emelkedni kezd, a potenciális veszteség elméletileg korlátlan lehet. A lehetséges kockázatokat most részletesen bemutatjuk.

[ttd_buttons]Számlanyitás az XTB brókernél – A lakossági befektetők 80%-ánál veszteség keletkezik CFD-kereskedés során.[/ttd_buttons]

A shortolás kockázatai

Ahogy az imént említettem, a shortolás kockázatos befektetési stratégia, amely nagy nyereséget, de nagy veszteséget is hozhat. Ha a short sellingen gondolkodsz, mindenképp ismerned kell a lehetséges kockázatokat. Kezdőknek kifejezetten nem ajánlom. Milyen kockázatokról van szó?

Korlátlan veszteség lehetősége

Ha a kiválasztott eszköz ára emelkedni kezd, komoly az esélye annak, hogy a befektetőnek magasabb áron kell visszavásárolnia az eladott eszközt, ami veszteséghez vezet. Shortolásnál nincs egyértelmű felső árkorlát. Hogy a befektető ne váljon adóssá (például a brókerrel szemben), a pozíció zárása előtt a számláján meghatározott minimális összeget kell tartania. Ez a letét (margin) a lehetséges veszteséget hivatott fedezni.

Egyszerű példa: ha a befektető 100 dolláron shortol egy részvényt, majd az ár 200 dollárra emelkedik, részvényenként 100 dollár veszteséget szenved el. Ha az ár 500 dollárra ugrik, a veszteség 400 dollár/részvény.

Shortolás közben az is előfordulhat, hogy a bróker automatikusan zárja a pozíciót. Vagyis a befektető elesik a lehetőségtől, hogy csökkentse vagy ledolgozza a veszteséget. Ez akkor történhet meg, ha a befektető nem teljesíti az ún. margin call-t (fedezetpótlási felszólítást). Ha az eszköz ára egy meghatározott szint fölé emelkedik, a bróker pótlólagos fedezetet kérhet (a margin számlára). Amennyiben a befektető nem tesz eleget ennek, a bróker – a befektető hozzájárulása nélkül – lezárhatja a short pozíciót, és a rendelkezésre álló összeget a veszteség fedezésére használhatja.

A kockázatot a bróker megválasztása is befolyásolja. Például az XTB-nél negatív egyenleg elleni védelem működik, így a befektető nem mehet tartósan mínuszba. A veszteség tehát nem „korlátlan”, hanem a számlaegyenleg, pontosabban a rendelkezésre álló margin mértéke korlátozza. A kockázat csökkenthető ún. stop loss megbízással is.

Magasabb költségek

A díjak nem közvetlenül a shortoláshoz kapcsolódnak, hanem általában a CFD-kereskedéshez, így mind long, mind short irányban érvényesek. Példaként ismét az XTB-t említhetjük, ahol minden CFD-pozíción automatikus tőkeáttétel érvényesül. A tőkeáttétel lényege, hogy a befektető a brókertől kölcsönzött tőkével kereskedik, és az éjszakára nyitva tartott pozíciókra kamatszerű díjat kell fizetnie.

A költségek még magasabbak lehetnek fizikai részvények shortolásánál. Ilyenkor számolni kell a kölcsönpénz kamatával, a részvénykölcsönzés díjával, továbbá az osztalékfizetés – amelyet a kereskedőnek a részvény eredeti tulajdonosa felé rendeznie kell – és egyéb tételek, például részvényfelaprózás (split) vagy bónuszrészvény-kibocsátás költségeivel.

Short squeeze

Ha sok befektető shortolja ugyanazt az eszközt, és az ár hirtelen emelkedni kezd (például kedvező vállalati hírek vagy puszta spekulációk miatt), könnyen kialakulhat olyan helyzet, amikor a befektetők igyekeznek minél gyorsabban zárni rövid pozícióikat a veszteség csökkentése érdekében. Ezzel azonban tovább növelik a keresletet és az árat. Ezt a jelenséget short squeeze-nek hívjuk, és óriási felfelé irányuló árugrásokat okozhat.

Előre jelezhető egy közelgő short squeeze? Sajnos biztosan nem. Részvényeknél valamivel jobb a helyzet: létezik az ún. Short Interest Ratio, egy mutató, amely a piaci hangulat egyik indikátoraként szolgálhat, és jelezheti a trendforduló esélyét vagy a short squeeze kockázatát.

A GameStop-ügy – mi történt?

A történelem egyik legismertebb short squeeze esete kétségkívül a 2021-es GameStop-ügy (GME). Az események láncolatát egy Reddit-közösség indította el: a kisbefektetők összehangoltan elkezdték tömegesen vásárolni a GameStop-részvényeket, ezzel felhajtva az árat. Az árrobbanás súlyosan érintette azokat a nagy alapokat, amelyek az ár esésére spekuláltak; kénytelenek voltak jóval magasabb áron visszavásárolni a papírokat, ami milliárdos veszteségeket okozott.

Történelmileg a türelem kifizetődő

A történelem azt mutatja, hogy a részvények hosszabb távon stabil, sokszor kiemelkedő hozamot értek el más befektetésekkel (kötvények, ingatlan, arany) összevetve. Ezek a hozamok a gazdaság és a profitot termelő vállalatok növekedését tükrözik. Ha hosszú távon szeretnéd gyarapítani a pénzed, a részvények megfelelő választást jelenthetnek – ráadásul magas likviditásúak (szinte bármikor eladhatók).

A tartáson túl a befektetők körében népszerű a részvények shortolása is, hiszen így a gyengébb vállalati teljesítményből (gyenge eladások, vezetőváltás stb.) is profitálhatnak. Kezdőknek ugyanakkor inkább a tartást javasoljuk. Hogyan fektess részvényekbe – erről külön cikkünkben olvashatsz.

Bár gyakran hivatkoznak arra, hogy a részvények hosszú távon „történelmi hozamot” értek el, ez a megállapítás nem kizárólag rájuk vonatkozik: hosszabb távon számos eszközosztály megtartása is kifizetődhet. Általános tendencia, hogy az eszközárak – különösen ha reálértéken mérjük – idővel hajlamosak emelkedni. Így a shortolás inkább kisebbségi megközelítés marad. A hosszú távú befektetésről és rövid távú befektetésről külön cikkünkben írtunk részletesen.

A shortolás előnyei

Eddig főként a hátrányokról volt szó. A részvényshortolásnak ugyanakkor számos előnye van, amelyeket a tapasztalt befektetők a javukra fordítanak. A legfontosabbak:

• 1)
  Helyes spekuláció esetén rövid idő alatt magas hozam érhető el.
• 2)
  Kihasználható a tőkeáttétel, vagyis nem kell a teljes pozícióértéket lekötni; elég annak egy részét fedezetként elhelyezni.
• 3)
  A shortolás hatékony fedezeti eszköz lehet portfólióra: ha a befektető a hosszú pozícióival ellentétes részvényeket vagy indexeket shortol, a piaci eséskor a long veszteségét a short nyeresége részben ellensúlyozhatja.

Mikor érdemes shortolni?

Short kereskedésnél a jó időzítés a döntő. Az időzítés a piaci helyzettől és sok, a befektető által nem befolyásolható tényezőtől függ. Tapasztalatból mondom: nem érdemes „nagy nevek” jóslataira fogadni – senki sem tudja biztosan, merre tart a piac. Általánosságban akkor lehet indokolt a short, ha:

• 1)
  a piac medve trendben van, vagy forduló közelében;
• 2)
  a részvény fundamentálisan vagy technikailag gyenge;
• 3)
  a részvény túlértékelt;
• 4)
  a vállalatot negatív hírek érik, vagy gyenge eredményt közölt.

A leginkább shortolt részvények

A legnépszerűbb shortolt részvények rangsora természetesen változik. Gyakran shortolt cseh részvény például a MONETA Money Bank, a ČEZ és a Komerční banka. Az aktuális áttekintés itt érhető el.

Záró tippek

A részvények shortolása érdekes, potenciálisan jövedelmező stratégia, amely az árfolyamok esésére épít. Ugyanakkor nagyon kockázatos, és komoly piaci ismeretet, elemzést és felkészülést igényel. Ha shortolni kezdesz, érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat:

• 1)
  Csak olyan pénzt kockáztass, amelynek elvesztését elbírod. A shortolás spekulatív, és nagy veszteséghez vezethet.
• 2)
  Állíts be stop loss megbízást – ez az az ár, ahol automatikusan zárod a rövid pozíciót, korlátozva a veszteséget.
• 3)
  Kövesd a piaci trendeket és a hangulatot. Ha a piac emelkedik, vagy egy részvény körül optimizmus van, az gyors áremelkedést és így gyors veszteséget is okozhat shortnál.
• 4)
  Légy óvatos a short squeeze kockázatával.
• 5)
  Használhatsz olyan eszközöket, mint a CFD, amellyel a részvényárak eséséből profitálhatsz anélkül, hogy a részvényt birtokolnád.

Bízom benne, hogy a shortolásról szóló cikk segített megérteni e stratégia működését és kockázatait. A shortolást nem ajánlom kezdőknek, különösen nem teljesen újoncoknak.

Jogszabályi kitétel (Magyarország / EU)

Magyarországon a rövidre eladásra (short selling) az Európai Unió 236/2012/EU rendelete („Short Selling Regulation”) vonatkozik, amely közvetlenül alkalmazandó. Eszerint minden természetes vagy jogi személy, amelynek nettó short pozíciója eléri vagy meghaladja az adott kibocsátott részvények tőkéjének 0,1%-át, köteles erről értesíteni a Magyar Nemzeti Bankot. A felügyelet az MNB Short Selling Register rendszerén keresztül fogadja a jelentéseket.

Az uniós jogszabály értelmében a fedezet nélküli rövidre eladás (naked short selling) tiltott, a szabályozás célja pedig a piaci stabilitás fenntartása és a túlzott spekulációk megakadályozása. Válsághelyzetben a felügyeleti hatóságok ideiglenes shortolási korlátozásokat is elrendelhetnek.

Jogforrások: Regulation (EU) No 236/2012, Magyar Nemzeti Bank SSR Register

Jogi nyilatkozat: A cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül befektetési tanácsadásnak. A CFD-k összetett eszközök, és a tőkeáttétel miatt a kockázat magas. Az XTB-nél a lakossági befektetők 80%-ánál veszteség keletkezik CFD-kereskedés során.

Ez a cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatos, fektessen be felelősségteljesen.