A legjobb hosszú távú befektetések – 6 tipp

Mit jelent a hosszú távú befektetés?

A hosszú távú befektetés általában 5 évet vagy annál hosszabb időtávra szól, míg a rövid távú befektetések inkább 1 év környékén mozognak. Ez az időtáv megfelel a magyar TBSZ/nyugdíjcélú konstrukcióknak is, amelyek 3–5 év után kínálnak adókedvezményeket.

A hosszú befektetési horizontú befektetés az egyik leghatékonyabb út a fenntartható nyereséghez a legtöbb befektető számára. Ez a befektetési típus széles spektrumú eszközöket foglal magában, mint például részvények, indexalapok, befektetési alapok, ETF-ek, kötvények, ingatlanok, arany, ezüst és más pénzügyi termékek.

Mik a siker kulcsai?

A sikeres hosszú távú befektetés három alappillére a stratégiai gondolkodás, tudatos pénzügyi tervezés és türelem. A rövid távú ingadozásokkal szembeni érzelmi stabilitás elengedhetetlen – a „maradj a pályán” szemlélet fontosabb, mint valaha. Ez a hozzáállás segíti elkerülni a pánikszerű döntéseket.

Tapasztalt befektetők számára a stratégia központi szerepet játszik: csak világosan meghatározott célok és időtáv alapján választhatók ki az optimális eszközök. A Magyar Nemzeti Bank és a MiFID II irányelvek is hangsúlyozzák a kockázattűrés egyéni szintre szabását és a célalapú befektetési tervezést.

A türelem nem csupán pszichológiai előny, hanem befektetői eszköz is. Aki hosszú távon gondolkodik, az megérti, hogy a piac időszakos visszaesései természetesek. Az érzelmek helyett az átgondolt stratégia hozza meg a hozamokat.

A türelem a hosszú távú befektetés lényege és fő előnye, mivel segít a befektetőknek kihasználni az eszközök hosszú távú növekedésének előnyeit. Legalábbis ezt mondják a történelmi tények és számok.

Hosszú távú befektetések típusai

A hosszú távú befektetések számos különböző típusú eszközt foglalnak magukban, amelyek hosszú távú időtávon érdekes pénzügyi hozamot kínálhatnak. A választás a pénzügyi céljaitól és a vállalható kockázattól függ. Az alábbiakban felsoroljuk a legnépszerűbb hosszú távú befektetési típusokat. Ne feledje, hogy áttekintésünk nem befektetési ajánlás.

Részvények

Részvények olyan értékpapírok, amelyek egy adott vállalatban való tulajdonosi részesedést testesítenek meg. Vásárlásukkal a befektető közvetetten részt vesz a vállalat nyereségében – például osztalék formájában – és részesülhet az árfolyam-emelkedésből is.

A részvények univerzális befektetési eszközök, amelyek rövid és hosszú távra is alkalmasak. Hosszú távon a következő előnyöket kínálják:

1. 1)
   növekedési potenciál: a vállalat értékének növekedése magas hozamokat eredményezhet,
2. 2)
   osztalék: egyes vállalatok rendszeresen osztalékot fizetnek részvényeseiknek,
3. 3)
   likviditás: a tőzsdén jegyzett részvények könnyen eladhatók,
4. 4)
   diverzifikációs lehetőség: különböző ágazatok részvényeivel jól kiegyensúlyozható a portfólió,
5. 5)
   infláció elleni védelem: hosszú távon a részvényhozamok meghaladhatják az infláció mértékét.

Magyarországon részvényekbe történő befektetéshez brókercégeken keresztül lehet hozzáférni, akik online platformokat kínálnak. Fontos, hogy a választott brókercég rendelkezzen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével vagy legyen nyilvántartásba véve határon átnyúló szolgáltatóként.

Ilyen például az XTB, amely kedvező díjstruktúrával, széles termékkínálattal és oktatási lehetőségekkel is segíti a befektetőket. A befektetés előtt azonban érdemes alaposan megismerni a költségeket, az eszközök típusait és a kapcsolódó kockázatokat.

Indexalapok és ETF-ek

Az indexalapok (index funds) és az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) olyan befektetési eszközök, amelyek lehetővé teszik a portfólió széles körű diverzifikációját, alacsony költségek mellett. Ezek az alapok egy adott tőzsdeindex – például az S&P 500, a Nasdaq vagy a Dow Jones – teljesítményét követik le, így a befektető közvetetten több tucat vagy akár több száz vállalat részvényeinek árfolyammozgását követheti.

Az ETF-ek egyik legnagyobb előnye a diverzifikáció és az alacsony költség: egyetlen befektetéssel több ágazatot is lefedhetünk (pl. technológia, egészségügy, energetika), miközben nem kell egyedi részvényeket kiválasztanunk. Az ilyen alapok árfolyama kevésbé érzékeny egyes vállalatok teljesítményére, mivel a rosszabbul teljesítő cégeket ellensúlyozzák a jobban teljesítők.

Magyarországon is elérhetők UCITS-nek (EU-s szabványnak) megfelelő ETF-ek, amelyek megfelelnek a MiFID II irányelveknek és az MNB előírásainak. Ezeket a befektetési termékeket jellemzően brókercégeken vagy online kereskedési platformokon keresztül lehet elérni.

Az indexalapok és ETF-ek további előnye, hogy alacsonyabb kezelési díjakkal működnek, mint az aktívan kezelt alapok. Az alacsony költségek hosszú távon jelentősen növelhetik a hozamot, mivel kevesebb pénz vész el díjak formájában.

Hasonlóan a részvényekhez, az ETF-ek is biztosíthatnak osztalékalapú passzív jövedelmet, amely évről évre újrabefektethető vagy felhasználható.

Befektetési mód: az ETF-ekbe és indexalapokba legegyszerűbben online brókereken keresztül lehet befektetni, de mindig ellenőrizze, hogy az adott szolgáltató rendelkezik‑e MNB engedéllyel vagy bejegyzett határon átnyúló szolgáltató‑e Magyarországon.

Befektetési alapok

Az indexalapok csak egy adott indexet másolnak (mint az S&P 500), ami miatt a befektetőknek nem kell aktívan követniük és kezelniük részvény- és kötvénybefektetéseiket. Hosszú távon az indexalapok növekedést mutattak, így nincs szükség beavatkozásra – legfeljebb vásárlásra. Az indexalapok a passzív befektetés tökéletes példái.

A befektetési alapok sok közös vonást mutatnak az indexalapokkal, de a kezelésükben lényeges különbség van. A befektetési alapokat szakértők aktívan kezelik, akiknek célja a piac felülmúlása (nem pedig kiegyenlítése, mint az indexalapok esetében). Az aktív befektetési alapkezelést befektetési platformok (robo-advisory platformok) kínálják. A befektető ugyan fizet a portfólió kezeléséért, de cserébe a teljes befektetést szakemberek kezelik, akik a portfóliót újra egyensúlyozzák és az aktuális helyzet és piaci fejlemények alapján módosítják.

Befektetés árucikkekbe

A hosszú távú befektetések egyik lehetséges formája a nyersanyagokba – például nemesfémekbe, energiába vagy mezőgazdasági termékekbe – való befektetés. Ezek révén a befektető diverzifikálhatja portfólióját, csökkentve az egyes eszközosztályokhoz kötődő kockázatokat.

Az árucikkek olyan fizikai javak, amelyek értéket képviselnek, és rendszerint a tőzsdéken (pl. NYMEX, LME) kereskednek velük. Ide tartozik többek között az arany, ezüst, olaj, földgáz, platina, palládium, kukorica, búza, pamut vagy cukor.

A nyersanyagok előnye, hogy részben függetlenül mozognak más eszközöktől, ezért alkalmasak lehetnek infláció elleni védelemre vagy a piaci volatilitás enyhítésére. Különösen az arany számít biztonságos menedéknek gazdasági válság idején. Bár általános szabály, hogy infláció idején a részvények árfolyama csökkenhet, az arany esetében ez nem minden esetben igaz.

A nyersanyagokba való befektetésnek alapvetően két formája van:

• 1)
  Fizikai befektetés: például aranyrudak vagy érmék vásárlása és tárolása;
• 2)
  Tőzsdén kereskedett alap (ETF): ezek olyan befektetési alapok, amelyek árucikkek ármozgását követik, anélkül hogy fizikailag birtokolnánk azokat.

Ingatlanbefektetések

Az ingatlanbefektetés hagyományosan az egyik legnépszerűbb hosszú távú megtakarítási forma, mivel kézzelfogható értéket képvisel, és stabil hozampotenciált kínál. A lakóingatlanok, telkek, garázsok vagy akár mezőgazdasági földek hosszú távon jellemzően értéknövekedést mutatnak, még ha időszakosan visszaesés is tapasztalható.

Az ingatlanpiac likviditása és ármozgása évről évre változhat: míg 2020–2021 között kiemelkedő kereslet volt tapasztalható, 2023-ban visszaesés következett be, részben a növekvő kamatlábak és inflációs nyomás hatására.

A befektetők számára az egyik fő vonzerőt a bérbeadásból származó bevétel jelentheti, amely elvileg fedezheti a jelzáloghitel törlesztőrészleteit. Fontos azonban tudni, hogy ez nem garantált, és az energiaárak, fenntartási költségek, valamint az ingatlanadó (pl. építményadó, telekadó) is csökkenthetik a nettó hozamot.

A bérbeadás sokszor aktív figyelmet igényel: a bérlő megbízhatósága, karbantartási kötelezettségek vagy akár jogi problémák (pl. nem fizető bérlő) miatt a passzív jövedelem illúziója könnyen aktív kihívássá válhat.

Magyarországon ingatlanvásárlás esetén figyelembe kell venni a kapcsolódó költségeket: illeték (általában 4%), közjegyzői díjak, ügyvédi költségek, valamint esetleges banki hitelfelvétel díja. A bérbeadás után személyi jövedelemadót (15%) is kell fizetni a bevétel után.

Összességében az ingatlan hosszú távon megbízható befektetés lehet, különösen nyugdíj- vagy vagyonmegőrzési céllal. Aki jól választ lokációt, és tudatosan kezeli az ingatlanát, stabil hozamot érhet el. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez nem likvid eszköz: eladás esetén az értékesítés akár hónapokig is eltarthat.

Hitel befektetése ingatlanfedezettel

Az ingatlanvásárlás gyakran nagy kezdőtőkét igényel, ezért sok magánbefektető számára nem elérhető vagy túl kockázatos – különösen akkor, ha nem szeretnének jelzáloghitelt felvenni vagy saját ingatlant kezelni.

Alternatív megoldást kínálnak azok az online platformok, amelyek lehetővé teszik ingatlanfedezettel biztosított hitelekbe való befektetést. Ilyen esetekben a befektetett tőke mögött ingatlanfedezet áll, a hozamot pedig a hitelfelvevő által fizetett kamat biztosítja.

Ilyen típusú befektetést kínál például a Bondster nevű P2P platform is, amely többféle fedezett hitelt tesz elérhetővé – akár 10–14% közötti éves hozammal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a hitelek nem tartoznak az MNB felügyelete alá, és nem biztosítják az állami betétbiztosítás védelmét.

Mielőtt ilyen típusú alternatív befektetést választ, mindenképp ellenőrizze a platform működésének átláthatóságát, kockázatkezelési mechanizmusait, és azt, hogy rendelkezik‑e uniós engedéllyel határon átnyúló szolgáltatás nyújtására.

Miért érdemes hosszú távon befektetni?

A hosszú távú befektetések nemcsak pénzügyi, hanem pszichológiai előnyöket is kínálnak. Íme, miért választják sokan ezt a stratégiát vagyonépítés céljából.

Magasabb hozam

Idővel a befektetések nagyobb valószínűséggel termelnek pozitív hozamot. A részvények és ETF-ek történelmileg felülteljesítették az inflációt – még rövid távú ingadozások mellett is.

Alacsonyabb költségek

A passzív, hosszú távú megközelítés csökkenti a tranzakciók számát, ezzel együtt a kereskedési díjakat, jutalékokat, adókat és az időráfordítást – így növeli az összesített megtérülést.

Kockázatcsökkentés idővel

A piacok volatilitása hosszú távon kiegyenlítődik. Kisebb az esélye annak, hogy egy rossz időzítés miatt jelentős veszteség éri a befektetőt.

Stratégiai rugalmasság

Az idő múlásával lehetőség nyílik a portfólió finomhangolására – új szektorok, trendek bevonására, vagy az élethelyzethez igazított átalakításra (például adóoptimalizálás révén, mint a TBSZ esetén).

Diverzifikáció

A hosszabb időtáv lehetővé teszi egy kiegyensúlyozott portfólió fokozatos felépítését – részvények, ETF-ek, ingatlan vagy akár arany kombinálásával.

Mentális nyugalom

A hosszú távú stratégia segít elkerülni az érzelmi alapú hibákat (pl. pánikeladás), és nem igényli a napi szintű grafikonfigyelést. A fókusz a hosszú távú célokon marad.

A jövő biztosítása

Ideális megoldás lehet nyugdíj-megtakarítás, gyermekek jövőjének biztosítása vagy öröklési célok esetén. Magyarországon például a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) adókedvezményt kínál, ha a megtakarítás legalább 5 évig fennmarad.

A hosszú távú befektetések kockázatai

A hosszú távú befektetések előnyei mellett fontos tisztában lenni azok kockázataival is. Ezek nem feltétlenül jelentenek veszélyt, ha a befektető tudatosan és tájékozottan kezeli őket:

• 1)
  Piaci kockázat – A tőkepiacokat gazdasági események, kamatláb-változások, politikai döntések vagy akár geopolitikai konfliktusok is befolyásolhatják. Még ha a történelem azt is mutatja, hogy a piac hosszú távon emelkedik, a rövidebb időszakokban jelentős visszaesések is előfordulhatnak. Ezért fontos a türelem és a megfelelő portfóliókezelés.
• 2)
  Eszközkiválasztási kockázat – Nem minden befektetés térül meg. Vannak ágazatok, amelyek a jövőben hanyatlásnak indulhatnak, vagy cégek, amelyek versenyképtelenné válnak. A befektetőnek érdemes előretekintően gondolkodnia, és a trendeket figyelve választani (pl. zöld energia, technológia, egészségügy).
• 3)
  Inflációs kockázat – Az infláció hosszú távon jelentősen csökkentheti a befektetések reálhozamát. Magyarországon különösen fontos ezzel számolni, mivel az infláció mértéke az EU-átlag felett is lehet. Az olyan eszközök, mint a részvények vagy ingatlan, jobb inflációs védelmet nyújthatnak, mint például a készpénz vagy alacsony kamatozású kötvények.
• 4)
  Likviditás – Bizonyos eszközöket, például ingatlant vagy ritkább részvényeket nehezebb gyorsan értékesíteni. Váratlan pénzügyi helyzetben ez gondot okozhat. Ezért érdemes a portfólió egy részét jól likvid eszközökben tartani (pl. ETF-ek vagy készpénz).

A hosszú távú befektetések sikerének kulcsa az idő és a következetesség. Ha eldöntötte, hogy e stratégiát követi, maradjon hű a céljaihoz, és ne engedjen a rövid távú piaci zajoknak vagy félelmeknek. A türelem és a tudatosság hosszú távon meghozhatja gyümölcsét.

Fontos megjegyzés: A cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. Minden befektetési döntés előtt javasolt pénzügyi tanácsadóval konzultálni, figyelembe véve a személyes pénzügyi helyzetet, célokat és kockázati tűrőképességet.

Ez a cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak. A befektetés kockázatos, fektessen be felelősségteljesen.