Passzív befektetés

Aktív vs. passzív befektetés – különbség

Mielőtt rátérnénk magának a passzív befektetésnek a sajátosságaira, megismerkedünk az ellenkező megközelítéssel, az aktív befektetéssel is. A kettő közötti különbségnek köszönhetően könnyebben megértheti, hogyan működik ez a befektetési stratégia, és milyen szemléletre épül.

Mi az aktív befektetés?

A „befektetés” szó alatt a legtöbb ember éppen az aktív stratégiát érti. A befektető ebben az esetben egyedi részvényeket választ ki (például akár árupiaci termékeket is) a pénze elhelyezésére, amelyeknél a legjobb értéknövekedést várja (jobbat, mint az összpiaci átlag), és ezzel szemben igyekszik elkerülni azokat a tranzakciókat, amelyek belátható időn belül veszteséget okozhatnak. Ha egy ágazat nem teljesít jól, a pénzeszközök az adott pillanatban kedvezőbb befektetésekbe kerülnek.

A hozam maximalizálása érdekében az aktív befektetésnél gyakori vásárlásokat és eladásokat alkalmaznak annak megfelelően, hogyan alakul a piaci helyzet és hogyan mozognak az árak. Ez a befektetési mód különféle eszközök használatát is lehetővé teszi, például opciókat (elővásárlási jogot a jövőbeni vásárlás lehetőségére előre egyeztetett áron) vagy shortolást (az árcsökkenést kihasználó kereskedést). Az aktív mozgások azt is lehetővé teszik, hogy olyan ügyleteket hajtsanak végre, amelyekkel kompenzálhatók az adózandó nyereségek. A legális és kedvelt adóoptimalizálási módszerek közé tartozik például a veszteséges pozíciók lezárása az év utolsó kereskedési napján, majd újbóli megnyitása a következő év első kereskedési napján.

Az aktív befektetés logikusan jelentős mennyiségű időt is igényel a befektetőktől az ügyletek lebonyolításához és az aktuális piaci trendek elemzéséhez. Emellett a téma ismerete is alapvető fontosságú.

A nagyon tapasztalt befektetők számára az aktív módszer lehetőséget jelenthet magas nyereségek elérésére. Ezzel szemben a kezdők, akik tévednek az elemzéseikben, veszíthetnek. Hátrányt jelentenek a magasabb díjak is, bár sok brókernél az alaptranzakciókért nem kell díjat fizetni (például az XTB esetében). A nagy volumenű vagy árupiaci kereskedés a legtöbb esetben nem ingyenes, és a passzív módszerhez képest drágábbra jön ki nemcsak a nagyobb számú ügylet miatt, hanem a kereskedési platformok és brókerek teljes rendszerének beállítása miatt is.

Mi a passzív befektetés?

Az aktív lehetőségkereséssel szemben a passzív befektetés a tőkepiac másolásán alapul, amely rövid távon ugyan ingadozik, idővel azonban növekszik. A piacot rendszerint egy index képviseli – a legismertebb az S&P 500. Nagy indexnek számít még a Nasdaq Composite vagy az FTSE All-World is.

A passzív befektetés a piaci kilengések követésével hosszú távú stratégia, mivel bizonyos időszakokban a részvények értéke stagnálhat vagy akár csökkenhet is. Esés esetén az aktív befektetéssel ellentétben nem állnak rendelkezésére eszközök (például opciók vagy shortolás). Ugyanakkor a passzív módszer a befektetők számára jóval nagyobb esélyt kínál a nyereségre. Ez például az S&P 500 esetében évi körülbelül 10 % körül mozog. Mivel Ön nem választja ki önállóan sem a vásárlás/eladás időpontját, sem a részvények típusát, kisebb az esélye annak, hogy alapvető hibát követ el a feltételezéseiben és terveiben. A passzív befektetés ezért teljesen kezdőknek is megfelelő, akik nem igazán értenek a témához. Másrészt, ha a tapasztalt befektetők aktív befektetésnél jól tudják elemezni a piacot, elkerülhetik az árfolyameséseket, és így akár sokszoros nyereséget is elérhetnek.

S&P 500 – mik azok az indexek, és hogyan működnek?

Például az említett S&P 500 egy tőzsdei index, amely az NYSE és a NASDAQ tőzsdéken jegyzett 500 legnagyobb amerikai vállalatot foglalja magában piaci kapitalizáció szerint (az adott társaság által kibocsátott összes részvény értéke), aminek köszönhetően egy vállalat nagyobb százalékos súllyal szerepelhet ebben az indexben. A piaci helyzetnek megfelelően az egyes cégek aránya és képviselete idővel változik. Általánosságban az S&P 500 az amerikai részvénypiac értékének nagyjából 80 %-át képviseli, és hagyományosan ide tartozik a Microsoft, a Tesla, az Apple, az Alphabet, az Amazon, az Nvidia, a Johnson & Johnson vagy a JPMorgan Chase és mások.

Az indexekbe való befektetés módszerei

A hétköznapi befektetők számára időigényes és díjak szempontjából is költséges lenne, ha drágán vásárolnának, majd rendszeresen aktualizálnák a kiválasztott indexeket. Emiatt ETF alapokat használnak. Ezek az eszközök ugyan nem mindig ingyenesek, de az önálló részvényvásárláshoz képest az irányításuk lényegesen kevesebbe kerül (az éves összköltség általában 0,03 % és 0,30 % p.a. között mozog). Ami a legfontosabb: a vásárlások és a portfólió frissítése automatikusan történik, anélkül, hogy Önnek időt kellene szánnia az ETF alapokra.

Végül egy egyszerű táblázatban összefoglaljuk a különbségeket:

Az aktív és passzív befektetés típusai

Az aktív és passzív befektetésre úgy is tekinthetünk, mint egy bizonyos skálára, amelyen belül mozoghat. Ebből a szempontból több befektetési stratégiát különböztetünk meg az aktivitás és passzivitás aránya alapján.

• 1)
  Boglehead: A passzív befektetés „feltalálójáról”, John C. Bogle-ról kapta a nevét. A passzív befektetés tiszta formájáról van szó – az ügyletek a piaci kapitalizációs indexeket követik, és erre a célra leggyakrabban ETF alapokat használnak.
• 2)
  Tilting: Indexportfólióját úgy módosítja, hogy bizonyos részvényeknek nagyobb súlyt ad benne, és nagyobb arányban tartja őket, mint amilyen az eredeti eloszlásuk az adott indexben. Választhat például régió vagy olyan ágazat alapján, amelynél növekedés várható. Előnyben részesíthet nagyobb vagy éppen kisebb részvénytársaságokat is piaci kapitalizáció szerint.
• 3)
  Szatellit portfólió: Az alapot továbbra is az indexkövető ETF alapok adják, amelyek nagyjából 70–90 %-os arányt képviselnek. Ezekhez természetesen hozzáadhat más, az indexekben nem szereplő részvényeket is, amelyekben hisz. Ezeknél feltételezi a pozitív fejlődést. A szatellit portfólió kombinálható a fent említett tilting stratégiával is.
• 4)
  Sector picking: A befektetési rendszer már a nevéből is egyértelmű. Ön maga választja ki azokat a szektorokat, amelyekbe befektet, és azokat is, amelyekbe nem. Az üzleti ágazaton kívül azonban konkrét régió vagy más elv is lehet kiválasztási kritérium, például a kiválasztott cégek társadalmi felelősségvállalása. A konkrét részvénytársaságok portfólióban való arányának kialakításánál az indexek szolgálnak inspirációként, vagy akár közvetlenül tematikus ETF alapokat is választhat.
• 5)
  Stock picking: Tiszta aktív befektetés. Ebben az esetben nem előre meghatározott ágazatot választ, hanem közvetlenül konkrét részvénytársaságokat, amelyekbe befektetni szeretne, függetlenül attól, hogy milyen arányban szerepelnek az indexekben (bár ezekbe betekinthet). A választás történhet egy adott vállalat várható növekedése alapján, de különböző tematikus szempontok szerint is (egy teljes szektor nyereségessége, alulértékelt részvények, stabilan emelkedő részvények, magas osztalék és egyebek). A megvásárolt vállalati részvényeket ugyanolyan hosszú ideig lehet tartani, mint a passzív befektetésnél, vagy viszonylag rövid időn belül el is lehet adni.
• 6)
  Trading / spekuláció: Az aktív befektetés gyors és intenzív formája. Rövid távú kereskedésről van szó, ahol azonnali árfolyam-emelkedésre (vagy esésre) fogad. A várt mozgás lezárulta után ismét eladja a részvényeket, és nem tartja őket hosszabb ideig a tulajdonában. A trading vagy spekuláció olyan új információ alapján alkalmazható, amely képes befolyásolni az árfolyamok alakulását. Technikai elemzés alapján is lehetséges. Mindenesetre ez a befektetés legkockázatosabb formája, mert rövid távon nehezebb megbecsülni az ármozgásokat.

Melyik befektetési módot válassza, és hogyan kombinálja őket?

Ha nincs semmilyen tapasztalata a befektetéssel és a piac elemzésével, nagyobb biztonságot jelenthet Önnek a passzív befektetés. A kezdők ebben ugyanakkor nagy valószínűséggel jóval nagyobb értéknövekedést érnek el, mint az önálló aktív befektetésekkel. Az S&P Indices Versus Active (SPIVA) kutatása szerint 15 év alatt a kis és nagy indexalapok körülbelül 90 %-a felülmúlja az aktív befektetési terveket. Az említett kutatásból kiderül, hogy minél hosszabb időtávot vizsgálunk, annál inkább felülmúlja a passzív befektetés az aktív stratégiát. Ezzel szemben a rövidebb időszakok, kisebb portfóliódiverzifikációval és kockázatosabb ágazatra tett fogadással gyors és magas nyereséget hozhatnak, de a „szerencse” csak ritkán tart ki hosszú távon. Emiatt a tapasztaltabb részvénybefektetők részéről sem érdemes elvetni az ETF alapokat, mert ezek nemcsak a hosszú távon jó értéknövekedés nagyobb biztonságát kínálják, hanem jelentős időmegtakarítást is.

Ez nem jelenti azt, hogy az indexekbe történő passzív befektetés ne lenne kombinálható az aktív módszerrel a fent említett típusok szerint. Például elkülöníthet egy bizonyos pénzösszeget (például az ETF-ből származó nyereségből), amelyet kísérletezésre és a részvénypiac saját bőrön való kipróbálására tart fenn, akár csak minimális indexes segítséggel. Számolni kell azonban azzal, hogy ezt a pénzt el is veszítheti. Érdekes „aktív befektetés próbaként” a demo verzió képzeletbeli pénzzel, amelyet sok bróker kínál. Ahhoz, hogy éles helyzet nélkül kipróbálja, hogyan működik a részvénypiac, nem kell saját pénzt befizetnie, és rossz befektetés esetén sem veszít. Ugyanakkor nyereséget sem szerez, ha sikerrel jár és virtuálisan jól fektet be. Hátránya, hogy a brókerek demo programjai gyakran időben korlátozottak. Kipróbálni azonban mindenképpen megéri.

Ez a cikk nem minősül befektetési ajánlásnak. A befektetés kockázatos, fektessen be felelősen.